Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Inetrjú a lendvai előadás kapcsán

2015.02.22

A Müncheni Opera (Pasinger Fabrik) szólistája, Alagi János válaszolt így lapunk kérdésére. A veszprémi származású művész a közelmúltban lépett fel Lendván, a Valentin-napi Operettgálán, ott készítettünk vele interjút.
– Még 2012-ben jelentkeztem egy meghallgatásra, ezáltal kerültem ki Münchenbe – kezdte egy rövid bemutatkozással. – Előtte a Budapesti Honvéd Férfikar tenor szólistája voltam, operaénekesi bemutatkozásom pedig Miskolcon történt, a Nemzeti Színházban a Parasztbecsület című Mascagni operában Turiddu szerepében.
Alagi János szerint itthon is van érvényesülési lehetősége egy jó operaénekesnek, hiszen a Magyar Állami Operaház mellett több vidéki színház – így például Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged vagy akár Pécs – legalább egy operát is felvesz minden esztendőben a repertoárjába. Miután azonban idehaza több énekes dolgozik, mint ahány szerep van, többségük igyekszik külföldi szerződést is kötni.
– Münchenben a kezdetektől fogva nagyon jól éreztem magam – folytatta tovább az énekes. – Bár eleinte egyetlen szerepre szerződtem, azóta már újabb feladatokat is kaptam. 2012-ben Puccini Tosca-jához keresték a szereplőket, én Cavaradossi alakítására pályáztam sikeresen. Ezt követően A windsori víg nőkben énekelhettem el Fentont, majd Wagnertől A walkürben Siegmundot. Volt egy kis kalandozásom Mozart irányába, a berlini Konzerthaus-ban pedig Kodály Psalmus Hungaricus-ának a szólistájaként is bemutatkozhattam. München arra is lehetőséget adott, hogy tovább építsem a kapcsolataimat, így nemrégiben megismerkedtem egy dél-tiroli zeneszerzővel, akinek két darabját is énekeltem. Ezek nem operák voltak, hanem igazi, mai, nagyon modern zenék, amiket Münchenben a Gasteig-ben, továbbá Bécs mellett, Kloster-Neuburgban az Essl Museum-ban adtunk elő. Nem kizárt,hogy rövidebb időre ismét Münchenbe utazom,de erre az évadra nem vállaltam szereplést ,hogy több időt tölthessek a családommal. Május 29-én azonban Budapesten, a Duna Palotában lesz egy kortárs opera, a Col Legno  által írt Az egyetlen hajléktalan premierje. Ez egy igen különleges műnek ígérkezik, az egyetlen olyan opera, ami a hajléktalanság problémáját igyekszik a társadalom elé tárni. Ennek a címszereplője leszek.
 

935_2.jpg

Alagi János és partnernője, Szász Katalin, a budapesti Memory InterOperett primadonnája. Fotó: Gyuricza Ferenc

 
Alagi János sok pályatársával ellentétben az operettektől sem idegenkedik, s adottságai kifejezetten alkalmassá is teszik azok eléneklésére. Míg az operákban a spinto és a drámai hőstenor, addig az oprettekben egyértelműen a bonviván szerepek állnak neki a legjobban. A lendvai gálán is ilyen szerepekben láthatta a közönség, a duettekben Szász Katalin, a budapesti Memory InterOperett primadonnája volt a partnere.
– Kifejezetten szeretem az operetteket – árulta el Alagi János. – Azt vallom, hogy a nagyoperettek rendelkeznek azokkal a kvalitásokkal, mint egy opera. Állítólag Puccini azt mondta a Lehár Ferenc által írt A mosoly országáról, hogy akár az egész életművét elcserélné azért az egy darabért. A mosoly országa szerinte, de természetesen mások szerint is, olyan zenei mélységeket vonultat fel, hogy az akár operaként is megállná a helyét.
Alagi János azt is hozzátette, vannak olyan műveink, amelyek külföldön is elismertek. Tervezik például nemzeti operaszerzőnk, Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Los Angeles-i bemutatását, de a XX. században is születtek olyan magyar operák, amiket Sydney-től kezdve Los Angeles-en át egészen New Yorkig bárhol szívesen műsorra tűznek. Ilyen például Bartók Bélától a Kékszakállú herceg vára, amit gyakorlatilag az egyik legismertebb XX. századi magyar operának nevezhetünk.
– Nemcsak a magyar opera, az operett is hasonló elismertségnek örvend külföldön – fűzte tovább a gondolatot Alagi János. – A víg özvegy, a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő vagy A mosoly országa legalább olyan ismertek a nemzetközi közönség előtt is, mint az imént említett operáink. Opera és operett, mind a két műfaj egyaránt híres külföldön, magyar szerzőktől is.

Korrektúrázva: Alagi János (a fenti cikk nem egyezik a szerző által írtakkal korrektúra lehetőség hiányában)